Mondják a szem a lélek tükre. Ez a megállapítás többszörösen igaz, erre a dél-amerikai, mediterrán színekben és hangulatokban pompázó műalkotásra. Juan José Campanella remekül ötvözi a krimit a melodrámával, s nem engedi szem elől téveszteni, hogy az igazán fontos dolgok mélyen a lelkünkben játszódnak. Nem véletlen, hogy 2010-ben elnyerte az Oscart a „Legjobb idegen nyelvű film” kategóriában.
Két idősík közt ugrálva, párhuzamos sorsok tárulnak fel előttünk, gyáva emberek élete. Gyáva emberek, akik félnek megismerni az igazságot, vállalni a felelősséget, bevallani legmélyebb érzéseiket. De ezek az emberek változnak, s szép lassan megteremtik a maguk igazságát, még ha akár 20 évbe telik is.
Buenos Aires, 1975. Benjamin (Ricardo Darin) a kiöregedett exügyész sorsával gyökeresen egybefonódik egy múltbéli megerőszakolással egybekötött gyilkossági ügy, mely igazságtalanul lett lezárva. Az igazságszolgáltatásban anno vakon hívő Benjamin most regényíróként, saját szakállára újra feltárja az esetet, megoldásában békét és megnyugvást keresve. Erős motivációja az a soha máshol nem látott szerelem érzése, mely képes megállítani az időt a meggyilkolt nő férje számára. Benjamin felkeresi régi főnökét Irénét (Soledad Villamil) akihez 25 évvel ezelőtt gyengéd, ám be nem teljesült szálak fűzték, s ketten a régi aktából és fényképekből afféle mozaikként, kezdik összeilleszteni a múlt darabkáit. A feszültségben, humorban és fordulatokban gazdag filmet, tökéletes jellemrajzok és pszichológiai játszmák teszik még teljesebbé. Az egyik legkarakteresebb kulcsfigura Sandoval, Benjamin munkatársa, aki akaratlanul is belekeveredik a nyomozásba. Igazi, emberi jellem, s szerethető a maga, kicsit gúnyos, kicsit alkoholista, futballkedvelő, de azért munkacentrikus módján. Barátságból és nők iránti tiszteletből példamutató. Ő az, aki hosszas gondolkodás után ráébred, egyetlen dolog van, ami minden férfiban közös: a szenvedély. Minden férfinak, bármennyire is szeretne különbözni a többitől meg van a maga szenvedélye, amiről képtelen lemondani, legyen az sport, játék, hatalom, alkohol vagy nők... Lépésről lépésre, kockáról kockára olvadunk magunk is bele a történetbe (amit persze a rengeteg közeli és szubjektív kamera használatnak is köszönhetünk) s feltérképezhetjük a legkisebb arcrezdüléseket, sokat mondó szemvillanásokat. Láthatatlan, néma szereplőként állunk a körben, s néha szinte már kedvünk lenne felkiáltani, felrázni a másikat.
Meglepő, de a rejtély nyitja mindvégig egy hiányzó „betű”. Egy „A” mely mindent megváltoztat. Egy „A” mely mindvégig ott volt mindenkiben, minden történésben, minden motivációban legyen szó vágyról, igazságról, beletörődésről, barátságról, szerelemről.
Egyetlen betű mely képes átírni szavakat, sorsokat, megadva ezzel a film valódi esszenciáját.
Mert, ahogy a filmben többször is elhangzik: „Az ember vagy teljes életet éljen vagy semmilyet.” Persze a teljesség mindenki számára törékeny, képlékeny fogalom.
(El secreto de sus ojos/The Secret in their Eyes)
színes, feliratos, argentin-spanyol krimi, 127 perc, 2009  Dolby Digital rendező: Juan José Campanella forgatókönyvíró: Juan José Campanella, Eduardo Sacheri zeneszerző: Federico Jusid, Emilio Kauderer operatőr: Félix Monti vágó: Juan José Campanella szereplő(k): Ricardo Darín (Benjamín Esposito) Soledad Villamil (Irene Menéndez Hastings) Pablo Rago (Ricardo Morales) Guillermo Francella (Pablo Sandoval) Javier Godino (Isidoro Gómez) Kiko Cerone (Molinari) Carla Quevedo (Liliana Coloto) | ||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése